Mutatok egy képet, amin az egyik általam üzemeltetett fiók elmúlt 30 napjának hírlevélből származó bevételei látszanak. Ezt szeretném egy kicsit elemezni nektek.

Az összes hírlevélből származó bevétel bruttó 3 Millió 233 ezer forint.
Az összes rendelés 138 db, szintén csak a hírlevélből.
A hullámvonalak felett két oszlopot látunk. A bal oldalon lévő a hírlevél kampányokból érkező bevételt és rendelési darabszámot mutatja, ebben az esetben ez 163 ezer HUF és 5 db rendelés.
Ez annyira nem menő.
De ha mellé teszem, hogy egyetlen kampány levél sem ment ki ebben az időszakban, máris érdekesebb nem?
A jobb oldali pedig az automatizmusokból érkezőket adja. Ez durván 3 Millió HUF 133 megrendelésből.
A kampány akkor megy ki, amikor eszünkbe jut. Amikor mi akarjuk. Vagy akcióztunk, vagy nem. Ez a kutya vacsorája, és sokan abban a tévhitben élnek, hogy ez a hírlevelezés. Nos, nem egészen van így.
Sokkal érdekesebb ennél az automatizmus, ami a vásárlók cselekményeihez igazodva megy ki. Ha vett valamit, x idő múlva újra felkeressük.
Felesleges találgatni, hogy működik-e a rendszer, mert ez a kép többet mond ezer szónál. És mindezt 22 ezer forintos, teljesen átlagos kosárértékből hoztuk össze. Ezt nem tudom, miért pont ide írtam, de valahogy ide kívánkozott.
Legyen 3% a konverziós arány a PPC hirdetésekből, ez nevezhető átlagosnak, vagy annál jobbnak is.
Ez azt jelenti, hogy 138×33,333 embert kellett kattintásra bírni hozzá (hirdetésből érkező látogatók száma / a hirdetésből érkező vásárlók száma).
Ez 4 599 kattintás.
Kattintásonként számoljunk 200 Ft-tal. Ez ma már olcsónak számít. (a poszt 2024-ben készült, ha azóta volt infláció, árfolyamváltozás, fejben növeld meg)
Ennyi eladásra jut 919 ezer Ft hirdetési költség.
Na ezt a költséget spórolod meg, ha a második, harmadik, száztizenkilencedik vásárlása alkalmával IS, ha nem lepkehálóval fogdosod össze a vásárlókat a hasonmás célközönségekből.
Helyette építtess velünk egy tisztességes automatizmust (ami inkább 10 ebben az esetben).